Múlt hét végén 3 kedves barátom összevont születésnapi partyra invitált kb. 80-ad magammal együtt

Ugyan az ő megállapodásuk az volt, hogy maguknak nem rendelnek tortát, én azonban úgy gondoltam, torta nélkül nincs születésnap, így összeállítottam nekik egy Ikea-tálca nagyságú túrótortát (hozzávalókból dupla adag), rajta 109 gyertyával. (Hárman összesen ennyi idősek)

Elég sokáig gondolkodtam rajta, hogy a gyertyakérdést hogy oldjam meg, egyrészt nem szerettem volna az átadás előtt "órákat" azzal tölteni, hogy a tortából sündisznót csinálok, másrészt ugyanez visszafelé sem tetszett annyira (időt tölteni a gyertyák leszedésével)
A zseniális ötlet végülis egy kolleganőm agyából pattant ki, aki azt javasolta, vegyek a virágboltban száraz oázist, és azt szúrkálhatom kedvemre gyertyákkal, ráadásul ha levesszük a tortáról, az nem néz majd úgy ki, mintha egy golyószóróval lőtték volna át.

Az oázist azért nem árt előtte becsomagolni némi alufóliába, mert eléggé porzik, valamint elkerülendő az esetleges meggyulladást.

Az ötletet nagyon díjaztam, mert a gyertyákat így sikerült már itthon beleszúrkálni az oázisba, továbbá a gyertyák elfújása után tényleg egy mozdulat az egész eltávolítása, és lehet szeletelni a tortát.

---

A tévében ugyanis szó sem volt arról, hogy a tésztáját elő kell sütni, különben az egész elázik.
Murphy apánk most sem unatkozott, a másnapi Stahl konyhájában láttam egy remek ötletet, hogyan kerüljem el legközelebb a hasonló felsülést.

---